Nagyon közép - kelet - európai - utazásaimról

Egertől 7 km-re, hegyes-dombos vidéken fek­szik az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, Egerszalók. A falu közepén emelkedő dombon áll a templom, és tőle kb. 100 m-re a torony.

A helység első temploma a XII. században épült. Egy 1248-ból származó okirat említést tesz a „Zalouki egyházról". Más okiratok (1470-ből, majd 1509-ből) említik a Boldogságos Szűz Mária templomát. Ez a templom a törökdúláskor meg­semmisült. A ma is látható barokk templom Giovanni Battista Carlone olasz származású mester tervei szerint épült 1738-ban.

Egerszalók a XVIII. századtól kezdve a gyógyulás helye, a zarándoklatokat egy vak kislány csodás meggyógyulásának a híre indította el. A templom legnagyobb benső értékei a Csodatévő Mária-kegykép, valamint a rokokó faragású hordozható Mária-szobor a XVIII. századból. A plébánia épülete szintén barokk stílusban épült 1831 és 1834 között.

XIII. Klemen pápa örök időkre engedélyezett három búcsút Egerszalóknak: Gyümölcsoltó Boldogasszony - március 25., Kármelhegyi Boldogasszony - július 16., Kisboldogasszony - szeptember 8.

Egykor az egri püspökök, főpapok, sőt a királyi család tagjai is szívesen zarándokoltak a Szűzanya egerszalóki szentélyéhez. De a nép is buzgón jött és jön ma is több ezres tömegben, el­sősorban a Kármelhegyi Boldogasszony és a Kis­boldogasszony búcsújára. A nyolcvanas évek ele­jétől a fiatalság számára is a lelki, szelle­mi töltekezés helyévé vált Egerszalók. Minden év júliusában több napos lelkigyakorlat várja a hazai és a határainkon túli fiatalokat.