István király verses históriája
Ím eljött az áldott új nap:
zengő üdvös ünnepe
szent királyunk-Istvánunknak!
Míg tart e világ heve,
örvendjen, ki őáltala
lőn Urunk örököse
s érdeméből nyeri vala,
hogy a mennynek részese.
E szent volt a magyar népnek
első hithirdetője
és a keresztény törvénynek
Isten-küldte szerzője.
Két tálentom helyett négyet,
megkettőzve megadott,
ötért tizet Istenének
kamatosan juttatott.
A királyok, ha meghalnak,
bevégzik uralmukat,
meg nem őrzik a hatalmat
s felséget a hant alatt.
Ám e szent, mihelyt bevégzé
a földi uralkodást,
örök dicsőségben kezdé
újfent a királykodást.
Üdvözítőnk, mikor útja
mennyországba visszavitt,
övéire árasztotta
a Szentlélek kincseit.
Tizenkét fő választottja
végig-járt a föld felett,
Isten igéjét hordozta,
megváltani lelkeket.
Az apostolok beszéde
mindenüvé elhatott,
általuk Isten igéje
világ végéig jutott.
Minden ország örvendezett,
elnyervén patrónusát,
és e nagy-jóért szerfelett
áldotta Úr-Krisztusát.
Épp csak Pannonia népe
nem találta támaszát,
tévelygés ködéből nézte
a világ forgatagát.
Körülötte a föld szerte
igaz hitére talált
s egyre nagyobbra növelte
már a tiszta-szívű nyájt.
A nemzet, mely a homályba
megfogózott makacsúl
s a halálnak cselfogása
volt felette ősi úr:
rég azért nem lelt magának
üdvösségre-vezetőt,
mert Isten nagyobb javának
részeséül szánta őt.
Mennél később nyer az ország
hithirdetőt, igazat:
a kegyelmes égi jóság
annál derekabbat ad.
2
Szerencsésnek hirdet téged
mindenki, Pannónia,
ezért Istenhez dicséret
szálljon, ének és ima:
méltót, aki mestered lett,
nem a köznépből adott,
hanem felkent fejedelmed
hitvivő apostolod.
Míg Attila állt fölötte,
a magyar nép egyedül
a zsarnok igáját nyögte
ész nélkül s hitetlenül.
De István uralkodása
dicső fordulót hozott,
jelzi egy szó megtoldása:
gaz igazra változott.
Teremtőnk a tenger éve
elhagyott Hungáriát
mindeddig megtérítésre
senkinek sem adta át;
eme szentjével kinálta
a keresztség balzsamát,
övéinek s néki tárta
örök égi otthonát.
Magasztos szép fiat nemzett
Géza, szent fejedelem,
kit a méhben már megszentelt
az isteni kegyelem:
Krisztus első vértanúja,
István adott jóslatot
születése előtt róla,
hát István nevet kapott.
Magát Istennek ajánlta
tüstént, már mint gyermeket,
a szemérem rovására
semmit el nem követett.
Az ifjúkor küszöbére
érkezett szeplőtelen,
majd a férfikorba lépve
nagy s dicső lett hirtelen.
Terjedt híre szerteszéjjel,
nyert zengő dicséretet:
harcban sosem érte szégyen,
vitézül vezérkedett.
És míg harcolt e világban,
jól szolgálta Istenét,
mert a jótettek sorában
lelte legfőbb örömét.
Megváltóját szívből hitte,
jelzi sok cselekedet:
a kötelesség vezette
mindünkért s minden felett.
Király volt s hit apostola:
így rótt kétszeres adót;
mindig teste-lelke ura
s nem kényeztetője volt.
Mindig Uráért buzogva
fakadtak jótettei,
gyönyörű volt szál-alakja,
még szebbek erényei.
3
Párducot a juh-akolhoz
nem a szent férfi visz-e?
s oroszlánt az istállóhoz,
hogy ökröt rémítene?
Hol fenyeget, hol kér, hol ad:
ösztökél e szeretet
tévelygőket, jók- s rosszakat,
hogy elérjék üdvüket.
Ha szelidebb apostolra
is hallgatna nemzetünk:
talán Isten küldött volna
kezesebbet is nekünk.
Merész lázongók hadával
gyengébb pásztor mit tegyen?
Ezért kemény férfi által
szállt reánk a kegyelem.
Oroszlán legyőzésére
nagy Sámsont küldé a menny;
magyarok térítésére
támadt hős fejedelem.
Oroszlán torkából akkor
édesen csorgott a méz;
Istenhez a magyar ajkon
ének éneket tetéz.
Mennynek minden adománya
közt legnagyobb kegyelem,
mely rászállt a szent királyra:
csodálatos türelem.
Koldusok tépték szakállát
-- példaként említtetik --,
mikor egyszer alamizsnát
kegyesen osztott nekik;
és elkezdett énekelni
hálát, ujjongó fohászt,
hogy méltó lett elszenvedni
e csúf megaláztatást.
Szent király volt nemes ágból,
de a hite nemesebb,
mindehhez a remény járult
és az erős szeretet.
Mikor véget ért a pálya,
minden földit megvetett,
Jézus Krisztusnak ajánlta
lelkét, a szépségeset.
Immár felvitték a mennybe
az angyali csapatok,
boldogok közt mindörökre
fénylőn uralkodni fog.
Holt királyukért könnyeznek
jámbor szívü magyarok,
új társuknak örvendeznek
a mennyei angyalok.