Nagyon közép - kelet - európai - utazásaimról

örvendjen, ki őáltala

  lőn Urunk örököse

  s érdeméből nyeri vala,

  hogy a mennynek részese.



  E szent volt a magyar népnek

  első hithirdetője

  és a keresztény törvénynek

  Isten-küldte szerzője.

  Két tálentom helyett négyet,

  megkettőzve megadott,

  ötért tizet Istenének

  kamatosan juttatott.



  A királyok, ha meghalnak,

  bevégzik uralmukat,

  meg nem őrzik a hatalmat

  s felséget a hant alatt.

  Ám e szent, mihelyt bevégzé

  a földi uralkodást,

  örök dicsőségben kezdé

  újfent a királykodást.



  Üdvözítőnk, mikor útja

  mennyországba visszavitt,

  övéire árasztotta

  a Szentlélek kincseit.

  Tizenkét fő választottja

  végig-járt a föld felett,

  Isten igéjét hordozta,

  megváltani lelkeket.

  Az apostolok beszéde

  mindenüvé elhatott,

  általuk Isten igéje

  világ végéig jutott.



  Minden ország örvendezett,

  elnyervén patrónusát,

  és e nagy-jóért szerfelett

  áldotta Úr-Krisztusát.

  Épp csak Pannonia népe

  nem találta támaszát,

  tévelygés ködéből nézte

  a világ forgatagát.

  Körülötte a föld szerte

  igaz hitére talált

  s egyre nagyobbra növelte

  már a tiszta-szívű nyájt.



  A nemzet, mely a homályba

  megfogózott makacsúl

  s a halálnak cselfogása

  volt felette ősi úr:

  rég azért nem lelt magának

  üdvösségre-vezetőt,

  mert Isten nagyobb javának

  részeséül szánta őt.

  Mennél később nyer az ország

  hithirdetőt, igazat:

  a kegyelmes égi jóság

  annál derekabbat ad.





  2



  Szerencsésnek hirdet téged

  mindenki, Pannónia,

  ezért Istenhez dicséret

  szálljon, ének és ima:

  méltót, aki mestered lett,

  nem a köznépből adott,

  hanem felkent fejedelmed

  hitvivő apostolod.



  Míg Attila állt fölötte,

  a magyar nép egyedül

  a zsarnok igáját nyögte

  ész nélkül s hitetlenül.

  De István uralkodása

  dicső fordulót hozott,

  jelzi egy szó megtoldása:

  gaz igazra változott.



  Teremtőnk a tenger éve

  elhagyott Hungáriát

  mindeddig megtérítésre

  senkinek sem adta át;

  eme szentjével kinálta

  a keresztség balzsamát,

  övéinek s néki tárta

  örök égi otthonát.



  Magasztos szép fiat nemzett

  Géza, szent fejedelem,

  kit a méhben már megszentelt

  az isteni kegyelem:

  Krisztus első vértanúja,

  István adott jóslatot

  születése előtt róla,

  hát István nevet kapott.

  Magát Istennek ajánlta

  tüstént, már mint gyermeket,

  a szemérem rovására

  semmit el nem követett.



  Az ifjúkor küszöbére

  érkezett szeplőtelen,

  majd a férfikorba lépve

  nagy s dicső lett hirtelen.

  Terjedt híre szerteszéjjel,

  nyert zengő dicséretet:

  harcban sosem érte szégyen,

  vitézül vezérkedett.

  És míg harcolt e világban,

  jól szolgálta Istenét,

  mert a jótettek sorában

  lelte legfőbb örömét.



  Megváltóját szívből hitte,

  jelzi sok cselekedet:

  a kötelesség vezette

  mindünkért s minden felett.

  Király volt s hit apostola:

  így rótt kétszeres adót;

  mindig teste-lelke ura

  s nem kényeztetője volt.

  Mindig Uráért buzogva

  fakadtak jótettei,

  gyönyörű volt szál-alakja,

  még szebbek erényei.





  3



  Párducot a juh-akolhoz

  nem a szent férfi visz-e?

  s oroszlánt az istállóhoz,

  hogy ökröt rémítene?

  Hol fenyeget, hol kér, hol ad:

  ösztökél e szeretet

  tévelygőket, jók- s rosszakat,

  hogy elérjék üdvüket.



  Ha szelidebb apostolra

  is hallgatna nemzetünk:

  talán Isten küldött volna

  kezesebbet is nekünk.

  Merész lázongók hadával

  gyengébb pásztor mit tegyen?

  Ezért kemény férfi által

  szállt reánk a kegyelem.



  Oroszlán legyőzésére

  nagy Sámsont küldé a menny;

  magyarok térítésére

  támadt hős fejedelem.

  Oroszlán torkából akkor

  édesen csorgott a méz;

  Istenhez a magyar ajkon

  ének éneket tetéz.



  Mennynek minden adománya

  közt legnagyobb kegyelem,

  mely rászállt a szent királyra:

  csodálatos türelem.

  Koldusok tépték szakállát

  -- példaként említtetik --,

  mikor egyszer alamizsnát

  kegyesen osztott nekik;

  és elkezdett énekelni

  hálát, ujjongó fohászt,

  hogy méltó lett elszenvedni

  e csúf megaláztatást.



  Szent király volt nemes ágból,

  de a hite nemesebb,

  mindehhez a remény járult

  és az erős szeretet.

  Mikor véget ért a pálya,

  minden földit megvetett,

  Jézus Krisztusnak ajánlta

  lelkét, a szépségeset.



  Immár felvitték a mennybe

  az angyali csapatok,

  boldogok közt mindörökre

  fénylőn uralkodni fog.

  Holt királyukért könnyeznek

  jámbor szívü magyarok,

  új társuknak örvendeznek

  a mennyei angyalok.